Belépés / Regisztráció

Az égéstermékek elvezetésének kialakításakor előforduló gyakori hibák

„ Az égéstermékek elvezetésének kialakításakor előforduló gyakori hibák”–ról szóló előadás tematikája

1) Ki építhet és miből kéményt.

a) Jogosultságát igazolni képes szakember.

b) Bevizsgált, műbizonylattal ellátott anyagból. (Fedkő!)

2) Tervezési hibák.

a) élelmiszertároló helyiség falába

b) külső falba, 12 cm falvastagsággal

c) szellőző- és kéménykürtő között csak 12 cm válaszfal

d) 400 cm2 nagyobb kürtőjű kémény nem független szerkezet

e) betonkoszorún keresztül vezetve

f) áthidalást igénylő szerkezethez túl közel

g) csak egy másik lakáson át közlekedve tisztítható (tetőtérbeépítés)

h) felső tisztíthatóságot nem lehet szabályosan megoldani (minden időjárási helyzetben biztonságosan)

i) a kürtő magassága, belmérete nem számított a tervezett készülék teljesítményéhez

j) kitorkollás magassága nem szabályos (falombkorona közel, enyhe lejtésű tetőnél nincs meg a min. 1,2 m)

k) szívóventillátorral ellátott helyiségbe (huzat visszaáramlás!)

l) állandó friss levegővel nem ellátható helyiségbe (fürdőszoba)

3) Égési levegőszükséglet biztosítása.

a) a huzat működéséhez szükséges körfolyamat kialakítása

4) Fűtőberendezések elhelyezésekor, füstcsövezésekor elkövetett hibák.

a) koromzsákajtó elzárása, eltakarása a berendezéssel

b) nincs 3D a függőleges füstcső hossza (két könyök esetén)

c) U alakú a vízszintes vetülete a füstcsőnek

d) túl hosszú a füstcső ( max. 2 méter, ill. a hatásos magasság fele)

e) nincs bilinccsel rögzítve a füstcső

f) nem bontható a falsíknál a füstcső

g) másik helyiségen megy keresztül a füstcső (füstcsatorna)

h) füstcsatorna szabálytalan, nem szigetelt, nem víztömör

i) nem megfelelő szerszám használat miatt a füstcsőillesztéseknél szűkület

j) ha nincs egyvonalban a falhüvelynyílás és a készülék füstcsonkja, akkor egyedi – 45° alatti – könyökidom beépítése helyett, vagy a készülék kellő méretű konzolra helyezése helyett, ferdén dugják össze a füstcsövet, ezzel szintén szűkületet okozva

k) füstcső szűkül, bővül (csak TMBEF engedély alapján lehet)

l) füstcső mérete nem egyezik meg a készülék füstcsonkjának méretével

m) szabálytalanul egyesített füstcső ( csak V4, F25)

5) Falazott kémény építésénél elkövetett gyakori hibák.

a) a fugák habarcskitöltése hiányos, tömörtelen (vakolás előtti vizsgálat!)

b) kürtő belülről vastagon van vakolva, vagy habarcskitüremkedések nincsenek elsimítva (szűkület, dugulásveszély!)

c) nem szabályos kötésbe vannak a téglák (kürtők között is kell!)

d) nem kisméretű égetett agyagtéglából épült

e) kürtő belmérete szabálytalan (oldalak aránya nagyobb 1:1,5-nál)

f) féltéglánál kisebb darabok is be vannak építve

g) a minimális 12 cm-es falvastagság meg van vésve (38x38-ban 15-ös cső!)

h) koromzsákajtó túl alacsony, nem 40 cm-re van a járószinttől

i) áthidaló, betongerenda, koszorú, béléstest a kéménytestben

j) szabálytalan, lépcsős elhúzás

k) változó a belméret

l) nem arról a szintről indul, ahol a fűtőberendezés van (átszívásveszély!)

m) felső tisztítóajtó szabálytalan helyen, magasságban, módon van beépítve (csak padláson szabad beépíteni, fedkő alatt max 5 méterrel, nem éghető járószinttől 100 cm-re, tetejét kémény felé döntve)

n) a fedkő szabálytalan, nincs vízorr, nyílása kisebb vagy más, mint a kürtő

6) Bélelt kémény építésénél elkövetett gyakori hibák.

a) alumínium friss malterral érintkezik, ezért ki fog lukadni (szigetelés!)

b) körbe van öntve a béléscső, vagy meg van ékelve, ezért nincs lehetősége a hőtágulásra, emiatt szétnyílhat

c) idomok és béléscső nem vízfolyásra – mint az eresz lefolyócső - vannak beépítve

d) idomok illesztése nincs tömítve, ragasztva (200C°-os sziloplaszttal)

e) idomok illesztéseinél szűkület van

f) elhúzás szabálytalan, nem vizsgálható

g) nem szabályos toldóidommal van toldva a béléscső

h) nem szabályos idomok vannak beépítve, ki van vágva a béléscső

i) béléscső el van szakadva, vagy ki van lyukadva, be van nyomódva

j) kondenzvíz leeresztése nincs megoldva, falsíkon kívülre hozva

k) kondenzidom, tisztítóidom elé nincs duplán zárodó ajtó építve

l) bekötőidomtól falsíkig nincs kiépítve

m) falhüvelynyílás nincs leszűkítve gázkészülék füstcsonk méretére

n) bekötőidom úgy van elhelyezve, hogy nem lehet szabályosan füstcsövezni

o) béléscső nem ér fedkő fölé, fedkő és béléscső között nincs vízzáró, de rugalmas tömítés

p) fedkő nincs megvédve a lecsapódástól (műbizonylat)

q) síktárcsa szabálytalan, mérete nem 2D ill.1/2D

r) alumínium béléscsőbe szénnel vagy fával fűtöttek

s) béléscső belmérete kisebb a füstcsőnél, illetve a gázkészülék füstcsonkjánál

7) Szerelt kémény szerelésénél elkövetett gyakori hibák.

a) füstcsatorna szabálytalan, nem tömör, nem szigetelt, vagy nem emelkedik a kémény felé

b) rögzítése nem felel meg a műbizonylatban leírtaknak

c) homlokzati falra került, építési engedély nélkül

d) kondenzvízgyűjtő nem levehető, más alsó tisztítási lehetőség nincs

e) kondenzvíz nem leereszthető

f) felső tisztítóajtó nincs, vagy nem hozzáférhető biztonságosan, vagy nem tömören záródik

g) bármi okból átázhat a szigetelés

h) kitorkollás alacsony

i) a kémény nincs a fűtőberendezéshez méretezve, ezért vagy túlterhelt, vagy túlméretezett

8) Schiedel illetve Leier kémény építésénél elkövetett gyakori hibák

a) felesleges, szabálytalan helyre beépített, felső tisztítóajtók

b) illesztéseknél a ragasztóanyag kitüremkedéseit nem törlik le

c) falhüvelyt szabálytalanul szűkítik, nem idommal és sziloplaszttal

d) dilatációs elemet nem vagy fordítva építik be

e) fedkövet nem pontosan helyezik a kürtőnyílásra, ezért szűkület lesz

f) tetőn kívül több mint 1,5 m áll ki merevítés nélkül

g) födémátvezetésnél megszakítják a köpenycsövet

9) Más szakemberek által elkövetett gyakori hibák.

a) a festők begipszelik a koromzsákajtókat

b) a csővezeték- és a villanyszerelők belevésnek a kéménytestbe

c) az ácsok nem tartják be a 12 cm-es védőtávolságot

d) a bádogosok nem jó helyre építik a tetőkibúvót (ha nincs padlástéri tisztítóajtó, akkor a kitorkollás biztonságos megközelíthetőségét kell biztosítani, minden időjárási körülmény fennállása esetén)

Érd 2001-06-05

Koncz István

kéményseprő mester

Forrásanyagok:

Magyar Szabvány MSZ 04-82/85-1;2;3

39/1997. (XII.19.) KTM-IKIM együttes rendelete

253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet

1997. évi LXXVIII. Törvény

27/ 1996.(X.30.) BM. rendelet



E cikket 2006-ban írtam. sajnos nem vesztett aktualitásából!

Kovács István
Minősítő, biztonsági
felülvizsgáló mester

„Tisztelt Olvasó.
Gázkészülékből származó szénmonoxid mérgezésben évente sokan vesztik életüket. Ez egyrészt következhet kéményhibából, a gázkészülék hibájából, de bekövetkezhet egy teljes véletlenből, ami a lakáskorszerűsítésekkel hozható közvetlen kapcsolatba. Energia felhasználásunkat szeretnénk kisebb számlaértékekkel megoldani és ezért korszerű hőszigeteléseket, fokozottan záródó nyílászárókat építünk, építtetünk házainkba, lakásainkba.
A törekvés természetes. De ki figyelmeztette már a tulajdonosokat arra a veszélyre, amit akaratlanul idézhetünk elő egy ilyen pótlólagos beépítéssel, korszerűsítéssel. Továbbiakban megemlíteném, hogy gázkészülékeinket sem igazán akkor vizsgáltatjuk meg, amikor még a gyári értékek, fogyasztás vagy hatásfok komolyabb beavatkozás nélkül biztosíthatóak. Megvárjuk a teljes működésképtelenséget, és akkor fordulunk szervizhez.
Két példa arra hogy lehet közvetlen életveszélyt előidéznünk saját magunknak.
Garzonlakás. Adva van egy kéményes gázkonvektor, mint egyetlen fűtési lehetőség. Korszerűsítés alkalmával modern ablak, ajtó kerül beépítésre. A konyha illatainak elvezetésére, szabadba távozó kivezetéssel páraelszívót építenek be. Ezek mind tervezés, engedélyezés nélkül beépíthető tárgyak.
Következmény, a páraelszívó első fűtésszezonban történt bekapcsolása alkalmával a helyiségbe tartózkodók enyhe mérgezést szenvednek, ugyanis a megjelenő vákuum csak a kéményen át tud kiegyenlítődni, így visszajuttatva a gázkonvektor égéstermékét a lakóhelységbe.
A következő esetben nem történt baleset, de nagyon könnyen lehetett volna.
Gyönyörűen felújított pestkörnyéki épület, hőszigetelés, fokozottan záródó ablakok, az egyik legmodernebb kéménytechnológiával épített égéstermék elvezetés. Őszi–tavaszi fűtéskiegészítésre a nappaliba vásárolnak egy 9 kW teljesítményű vegyes tüzelésű kandallót. Nappali egy légtér a konyhával, ott páraelszívó, melynek bekapcsolásával akkora léghiány (vákum) keletkezett, hogy a kandalló kialudt. Ezzel egy időben a párhuzamosan épített kémény gázos ágán, a fürdőszoba megtelt égéstermékkel(füstel). Ezért érdeke és törvényelőírta kötelezettsége minden fogyasztónak az ötévenkénti, minősítő biztonsági felülvizsgálat, gázoldalról.
Átalakítások, lakásfelújítások esetében a kéményseprő szakember soron kívűli vizsgálatát is kell(ene) kérni

Kovács István Szerviz vezető”

Azt hiszem igaz amit a címben leírtam.
Sajnos aktuális, ma is!