Tisztelt xxx Úr!

Folyó hó 12.-én kelt levelére válaszoljuk az alábbiakat:

Levelében leírt kérésére pontokba szedjük az Ön által épített, Érd xxx sz. alatti lakóház kéményeinek vizsgálatakor készült jegyzőkönyvben feltüntetett hiányosságokat és szabványtól való eltéréseket, hivatkozva arra az előírásra, ami megsértésre került. Ezt már múlt héten is megtettük, de Ön gépelve kérte, és ez egy kicsit több időbe telik, és ezt Ön nem tudta megvárni. Sajnos nem áll módunkban a Magyar Szabványt, a kéményseprő törvényt, és az idevonatkozó jogszabályokat teljes terjedelmükben leírni, csak a vonatkozó §-ok számait. Mivel Ön tervező is, ezért feltételezzük, hogy ezek a törvények, rendeletek, szabványok megvannak Önnek. Igaz, meglepődve hallottuk panaszát, hogy – a kéményvizsgálat után! – mennyi időbe telt Önnek vásárolni egy Magyar Szabványt. Talán jobb lett volna tervezés és építés előtt megvenni. Tudniillik amikor a tervét véleményeztük, felhívtuk a figyelmét a szabvány betartására. A szabvány ismerete nélkül ezt nehezen lehet. Levelében nehezményezi, hogy értelmezzük a szabványt, és az előírásokat, de ha ezt nem tennénk, akkor nem tudnánk használni őket.

A mellékelt jegyzőkönyv - (melynek azért „Hibajegyzék, javítási tanácsok” a címe, mert ha olyan hibákat találunk, melyeket egyszerűen – tervező, vagy műszaki vezető bevonása nélkül - ki lehet javítani, akkor a javítás módját is leírjuk. Pl. Falhüvely-nyílást le kell szűkíteni gázkészülék füstgázcsonk-méretére, vagy kondenzvíz-elvezetést meg kell oldani stb. Ha nem ilyen egyszerűen elhárítható hibáról van szó, akkor csak a hibákat soroljuk fel, hiszen azért fizetnek a jó tervezőnek, illetve a jó műszaki vezetőnek, hogy feleljen az általa elkövetett, vagy észre nem vett hibákért, és találja meg a javítás szabályos módját) – mondatai:

1./ kéménytestek bevakolása előtti vizsgálat nem volt, ezért …..

27/1996.(X.30.) BM. rendelet 11§ (1)

MSZ –04-82/2-85 7.1.1.

Tehát a rendelet és a szabvány is előírja a kémények építés közbeni, vakolás előtti – kéményseprő általi – vizsgálatát. Ezért nem lehet elfogadni Önnek a nyilatkozatát – hiába kéri, hogy „ általában engedtessék meg” -, hiszen ha elég lenne a műszaki vezető nyilatkozata a kéményről, akkor nem kellene két helyen is előírni a kéményseprő jelenlétét. A műszaki vezetőnek az egész építkezés szabályosságáról nyilatkozni kell, mégis szükség van kéményseprő engedélyre is.

2./ ……födémen,……..ott betonból van a kéménytest.

3./…..mészhomok téglából épült a kémény.

MSZ –04-82/1-85 2.2.2

MSZ-04-82/2-85 2.1.

253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet

1997.évi LXXVIII. törvény 41§

39/1997.(XII.19.) KTM-IKIM együttes rendelet, mellékletekkel együtt.

Elmondása szerint bontott mészhomok téglából építette a kéményt. Nem „összetévesztettük burkolótéglával”, mint levelében írja, hanem az „okozott problémát”, hogy ezidáig csak olyan megfelelőségi igazolást láttunk mészhomok tégláról, mely burkolásra tette csak alkalmassá. Kérjük, mutassa be a KTM-IKIM rendelet melléklete szerint kitöltött megfelelőségi igazolást.

4./ Kémények felső tisztíthatósága nem megoldott,….

MSZ –04-82/1-85 1.2.17.

MSZ –04-82/1-85 2.5.1.-2.

253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet 74§ (7)

Kéménytisztító ajtó fogalma egyértelműen, padlástéri vagy tetőn kívüli szerkezetet takar. Ha Ön szerint ez „sajátos értelmezés”, akkor a szabvány készítőivel kellene egyeztetnie, mert szó szerint ez a szabvány szövege. Nem tudjuk mi alapján írja, hogy „a rendelet szerint a kéménytisztító ajtó elhelyezhető hidegpadlós helyiségben”. Legyen szíves leírni a rendelet számát, ahol ez szerepel. Arra nem is gondolunk, hogy a tisztelt tervező Úr, összekeveri a tisztítóajtó és a koromzsákajtó fogalmát, miközben minket megvádol, hogy „azt is tiltjuk, amit a rendelet nem tilt”, ráadásul „már három munkanapját áldozta az elméleti részre”. Szerencsére azt már nem vitatja, hogy a helyszínen ajánlott megoldása a felső tisztíthatóságra, a fürdőszoba ablakon keresztül, nem lenne jó megoldás.

5./ A béléscső anyaga a.c…….

6./ ….valószínűleg dilatációs hézag nélkül…..

Ugyanaz, mint a betonra, illetve a mészhomok téglára.

Kérjük a megfelelőségi igazolást. Igaz, hogy „az a.c. cső beépítését a szabvány lehetővé teszi”, de annak módjáról ÉAB (Építőipari Alkalmassági Bizonyítvány) vagy ÉAJ (Építőipari Alkalmassági Jegyzőkönyv) szükséges, ugyanúgy, mint az acél, illetve alumínium béléscsövezés esetén.

7./ Tetőn kívüli magasság nem felel meg …..

MSZ –04-82/1-85 2.3.3.

Ez az a pont, ami teljesen objektívan mérhető, mert geometriáról van szó, illetve szögfüggvényről. Nem értjük mi alapján írja, hogy „a kémény magassága megfelelő”, mikor a helyszínen mért adatok az ellenkezőjét bizonyítják.

8./ Tartalékkémény nincs.

253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet 94§ (1) és (2)

A használatbavételi engedély kiadásának a feltétele a tartalékfűtés megléte. Az engedélyt az építési hatóság adja ki, nekünk az a dolgunk ilyen esetben, hogy jelezzük, ha nincs tartalékkémény, akkor másképp kell biztosítani a tartalékfűtést. Nem felénk kell nyilatkozni, hanem az építési hatóság felé.

9./…ismételt vizsgálat szükséges.

27/1996 (X.30.) BM. rendelet 11§ (3) és (4)

Ha használni kívánja a kéményét, akkor meg kell vizsgáltatni.

10./….be kell mutatni……

1997.évi törvény 39§ (2) és 41§

Az anyagokról már fentebb leírtuk a lényeget, ezenfelül kivitelező is csak arra jogosult szakember lehet. Az Adatlapot azért kérjük vissza, mert csak az előző vizsgálat eredményének ismeretében lehet újabb vizsgálatot végezni.

11./ Kéményjavítást ……..végezhet…..

Ugyanaz mint az előző pont.

Tisztelt tervező Úr! Reméljük kielégítő a válaszunk levelére, bár annak minden személyeskedő és vádaskodó kitételére, nem kívánunk válaszolni.