A közelmúltban több építéshatóság kért állásfoglalást kémények ügyében. Engedélyezési eljárásoknál ugyanis az építtetők gyakran kémény nélkül építhető gázkazánokat választanak beépítésre.

Kéményeket az emberiség több száz évvel ezelőtt azért "találta ki", hogy a keletkező füstgázt a magasabb légrétegekbe tudja elvezetni, megóvva magát a környezetbe - az alsóbb légrétegekbe - kikerülő káros gázok belélegzésétől. Sajnálatos módon a közelmúltban tapasztalható, rövid távú takarékossági elveket előtérbe helyező okok miatt ez az elv gyakran sérül. A jelen érvényben lévő szabályozás azonban nem engedi meg a hagyományos elv megkerülését. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 74. § paragrafusa rendelkezik a gáznemű égéstermék elvezetésének szerkezeteiről. Ennek (1) pontja:

"A tüzelőberendezések gáznemű égéstermékét a szabadba, minden lehetséges esetben a tető fölé kell kivezetni."

Álláspontunk szerint új épület építése esetén nincs akadálya, hogy a tető fölé épített kémény épüljön, ez az engedélyezési eljárás során megkövetelhető. Az idézett § (2) bekezdésének alkalmazásával a tartalék kémények megépítése is megkövetelhető:

"Az építmény, önálló rendeltetési egység égéstermék-elvezetőit olyan számban, helyzetben és úgy kell megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges összes tüzelőberendezést szabályszerűen lehessen azokra rácsatlakoztatni."

Az OTÉK 80. §-a szerint "Homlokzaton (külső falon) égéstermék-kivezetési helyet kialakítani csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára lehet, akkor ha

a) az égéstermék tető fölé, a szabadba történő kivezetésére alkalmas kémény nincs, illetőleg a meglévő tartalékfűtés céljára szükséges."

Ez a paragrafus lehetőséget ad homlokzati kivezetésre - zárt égésterű gázüzemű berendezés esetén. Mivel új épület építése esetén kéményeknek kell épülniük, ez a lehetőség csupán a meglévő épületek átalakítására vonatkozik. Általában erre a bekezdésre és a "turbókéményre" hivatkozva mellőzik a kémény megépítését és a 74§ betartását. A kereskedelemben kapható kazáncsaládok és konvektorok mindegyike kapható kéménybe köthető kivitelben. A jelenlegi jogszabályi előírások figyelembevételével ezeket a típusokat kell beépíteni.

Gyakori jelenség, hogy az építtetők a 94.§ (2) kapott lehetőség alkalmazásával kívánnak gondoskodni a tartalékfűtés lehetőségéről. Ez így szól : "folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni."

A tartalékfűtés lényege, hogy olyan esetben is rendelkezésre álljon, amikor természeti katasztrófa, háború, rendkívüli üzemzavar, stb. esetén a közüzemi áramszolgáltatás szünetel. Ezekben az esetekben az áramszolgáltatótól villamos energia nem vételezhető, vagyis a tartalékfűtés ezen módja nem működik. Áram hiányában általában a gázkazán sem használható, még abban az esetben sem, ha gázszolgáltatás van.

Ezen indokok miatt álláspontunk szerint tartalékfűtésként a többlet villamos energia igénybevétele csak abban az esetben fogadható el, amennyiben a területileg illetékes áramszolgáltató nyilatkozik a többlet és a folyamatosság rendelkezésre állásáról. A folyamatosságot azonban a megkötött lakossági szolgáltatási szerződésekben nem garantálják. Folyamatosság - véleményünk szerint - kizárólag a bizonyos intézményekben alkalmazott (pl. kórházak, bevásárló központok) szünetmentes (akkumulátor, generátor, stb) áramforrások alkalmazása esetén áll fenn. Ezeket azonban biztonsági rendszerek folyamatos áramellátására és nem tartalékfűtésre alkalmazzák.

Kérem a Tisztelt Jegyző Kollégákat, hogy munkatársaikkal a fentieket ismertetni és a gyakorlatban való érvényesítést elősegíteni szíveskedjenek!